Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvényellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria korábbi végzését, amelyben elmarasztalták Nyilas Gergely újságírót. A testület megállapította, hogy a bírósági döntés sértette a sajtószabadságot, mivel az eljárás során nem vették figyelembe az oknyomozó újságírás alkotmányos szempontjait.
A 2015-ös riport előzményei
Az ügy 2015 augusztusára nyúlik vissza, amikor Nyilas Gergely – az Index munkatársaként – tényfeltáró riportot készített a magyar déli határon kialakult menekültválságról. Mivel a hatóságok akkoriban nem engedélyezték a sajtó belépését az érintett intézményekbe, az újságíró kirgiz állampolgárnak adta ki magát, hogy bejusson a menekültek közé és hiteles információkat szerezzen a körülményekről.
A hatóságok ezt követően közokirat-hamisítás és a hatóság félrevezetése miatt indítottak eljárást ellene. Az első- és másodfokú bíróság, majd a Kúria is megrovásban részesítette az újságírót.
Az Ab érvelése
Az Alkotmánybíróság friss határozatában rámutatott: az oknyomozó újságírók büntetőjogi felelősségének mérlegelésekor a bíróságnak kötelező értékelnie több alkotmányos szempontot is:
- A megszerzett információk közérdekűsége és a társadalmi vita jelentősége.
- Az információk más módon való megszerezhetőségének lehetősége.
- Az elkövetett jogsértés arányossága a társadalmi hatáshoz képest.
Az Ab szerint az ügyben eljáró bíróságok ezeket a szempontokat nem érvényesítették, így jogértelmezésük alaptörvény-ellenes volt. A testület a Kúria vonatkozó végzését megsemmisítette, és az ügyet visszautalta, hogy a bíróság az alkotmányos szempontok mérlegelésével döntsön a büntetőjogi felelősség kérdésében.
Az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes volt. A határozathoz Schanda Balázs és Ligeti Miklós párhuzamos indokolást fűzött, míg Handó Tünde különvéleményt fogalmazott meg.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.