Magyarország az euróövezeti csatlakozás útjára lépett, a kitűzött legkorábbi céldátum 2032. január 1. Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az ország legkésőbb 2029 elején csatlakozhat az ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz, amely az euró bevezetésének előszobája. A jegybank szeptemberi döntése, amellyel 2,5 százalékra csökkentették az inflációs célt, szintén ezt a konvergenciafolyamatot szolgálja.
A szakértők szerint a konkrét dátumnál fontosabb a gazdaságpolitika hitelessége. Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a költségvetési mozgástér és az adósságszint kezelése kulcskérdés, különösen a 2030-as választási év tükrében, amikor a háromszázalékos hiánycél tartása komoly fegyelmet követel. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök emlékeztetett arra, hogy a kormányváltást követő nemzetközi bizalom már most is érezteti hatását a hozamok csökkenésében, ám a tartós eredményekhez strukturális stabilitásra van szükség.
Az euró előnyei a magyar gazdaságban
A piaci szereplők többsége szerint az euró bevezetése jelentős előnyökkel járna. Aradványi Péter, az Equilor Zrt. befektetési vezetője szerint a közös valuta használata stabilabb árfolyamot, alacsonyabb inflációt és mérsékeltebb kamatfelárakat eredményezne. Ez utóbbi az államadósság finanszírozásában is érdemi megtakarítást jelenthet: becslések szerint a kamatterhek csökkenése a GDP 1,5 százalékát szabadíthatná fel más célokra.
A befektetési piacon az euró bevezetése „importált hitelességet” jelentene. A magyar részvények a nemzetközi befektetők számára könnyebben elérhetővé és átláthatóbbá válnának, mivel megszűnne az árfolyamkockázat, a likviditás pedig növekedne. Különösen kedvező hatást várnak a tőzsdén jegyzett blue chip vállalatoknál, mint az OTP, a Richter, a Mol vagy a Magyar Telekom, de az alacsonyabb finanszírozási költségek az ingatlanpiaci társaságokat is fellendíthetik.
Nem garancia a csatlakozás a tőzsdei szárnyalásra
A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor óvatosságra intenek. Bár Horvátország 2023-as csatlakozása után tőzsdei rali következett, Szlovénia 2007-es belépését a pénzügyi válság árnyékolta be, ami jelentős indexcsökkenést okozott. A szakértők szerint az euró bevezetése önmagában nem garantálja a növekedést, a siker nagyban függ a globális piaci hangulattól és az adott ország belső gazdasági felkészültségétől.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.
Forrás: https://telex.hu/gazdasag/2026/09/30/euro-mnb-kurali-zoltan-oszko-jarai-bod-peter-konvergencia