A civil szervezeteknek szánt állami források elosztása Lengyelországban jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. A korábbi, Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormányzat alatt kiépült rendszert, amely több esetben közpénzek pártcélú felhasználásához vezetett, a jelenlegi kormányzat alapjaiban reformálta meg. Michał Braun, a Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központ igazgatója szerint a cél a bizalom visszaépítése a civil szféra és az állam között.
Jakuzzi az iroda helyén
A korábbi gyakorlat számos visszásságot eredményezett. Braun példaként említett egy olyan esetet, amikor egy politikushoz köthető szervezet 100 ezer eurós támogatást kapott egy krakkói iroda kialakítására, ahol politikafilozófiai beszélgetéseket kellett volna tartaniuk. Ehelyett a támogatásból jakuzzit vásároltak, a lakást pedig az Airbnb-n adták ki. A hatóságok azóta már több mint 130 ügyben indítottak eljárást a visszaélések miatt, több esetben bírósági szakaszban van a politikai kampánycélokra fordított civil források ügye.
Átlátható döntéshozatal
A jelenlegi modellben a Nemzeti Szabadság Intézet felügyeleti tanácsában a civil delegáltak kerültek többségbe: a 11 tagú testületben 7 helyet töltenek be független szakértők. A pályázati folyamat során szigorúbb feltételeket vezettek be: a nagyobb támogatásokhoz már legalább kétéves szakmai múltat várnak el a szervezetektől, ezzel szűrve ki azokat, amelyek kizárólag forrásszerzési céllal jöttek létre.
A civil szféra szerepe
Braun hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak és az önkormányzatoknak érdemes minél több szociális feladatot – például idősgondozást, ifjúsági programokat vagy sporttevékenységeket – átadniuk a civil szektornak. A lengyel szakember szerint a civilek bevonása a döntési folyamatokba nemcsak hatékonyabbá teszi az állami források felhasználását, hanem erősíti a demokratikus kontrollt is.
A lengyel modell tapasztalatai tanulságosak lehetnek a magyar politikai környezetben is, ahol a civil szféra és a kormányzat viszonya az elmúlt években feszültté vált. Braun szerint a legfontosabb tanulság, hogy a transzparencia és a párbeszéd elengedhetetlen: a civileket nem ellenfélként, hanem partnerként kell kezelni, miközben az államnak az átláthatóság biztosításával kell megakadályoznia a források politikai célú elcsatornázását.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.