Komoly csalódást okozna a nemzetközi befektetői körnek, ha a Magyar Péter vezette kormány 5,5 százalék feletti hiánycélt tűzne ki a 2027-es költségvetésben – figyelmeztetett Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A piaci szereplők számára az 5 százalék körüli deficit lenne az elfogadható szint, míg a 4,5 százalék alatti érték kifejezetten pozitív fogadtatásra találna.
A hitelesség az euró bevezetésének kulcsa
A kormány számára a költségvetési fegyelem megőrzése nem csupán a piaci bizalom miatt elengedhetetlen, hanem az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítése miatt is. A cél az államháztartási hiány 3 százalék alá szorítása, ami az államkötvények hozamának további csökkenését eredményezhetné. Ez utóbbi kritikus jelentőségű az államadósság törlesztési költségeinek mérséklésében.
Tardos Gergely szerint Magyarország 2029-re léphet be az ERM II árfolyam-mechanizmusba. Optimista forgatókönyv esetén addigra az államkötvények hozama 4 és 4,5 százalék közé süllyedhet, ami jelentős könnyebbséget jelentene a központi költségvetésnek.
Szűkös mozgástér a béremelésekhez
A költségvetési egyensúly fenntartása ugyanakkor komoly kihívást jelent a kabinet számára, különösen a béremelési követelések fényében. Bár a kormányzat számos területen tervez kiadásnövelést, a források előteremtése egyre nehezebb feladatnak ígérkezik. A legfrissebb adatok szerint az idei hiány várhatóan eléri a 7,5 százalékot, ami eleve magasabb a korábbi várakozásoknál, így a 2027-es hiánycél tartása komoly fegyelmet követel.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány döntései – például az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás csökkentése – növelik a deficitet. A TISZA-kormány a választási ígéretek teljesítését közbeszerzési megtakarításokból és új bevételi forrásokból, például vagyonadóból kívánja ellentételezni, ám ezek hatékonysága még kérdéses.
Október végén jön a részletes tervezet
A piacok a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium október végi költségvetési tervezetére figyelnek. A dokumentumból derül majd ki, hogy a kormány milyen gazdasági növekedési várakozásokkal számol, ami alapvetően meghatározza a GDP-arányos hiány alakulását is. Az ÁKK jelzése alapján az 5,5 százalékos hiánycél egyfajta „no-go zónát” jelent, amelynek átlépése a finanszírozási költségek drasztikus emelkedésével járhat.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.