Hivatalosan október elsejével megszűnt volna a jelzáloghitelek kamatstopja, ám a Magyar Péter vezette kormány végül a korábbi bejelentés ellenére is fenntartja az intézkedést. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a döntés oka, hogy a hitelintézetekkel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, így nem sikerült olyan garanciákat találni, amelyekkel elkerülhető lenne az ügyfelek terheinek hirtelen növekedése.
Miért maradt a kamatstop?
Boda Nikoletta, a tárca parlamenti államtitkára korábban hangsúlyozta: a kormány csak akkor vezeti ki a 2022-ben bevezetett intézkedést, ha az nem okoz érdemi tehernövekedést a háztartásoknak. Mivel a bankokkal nem sikerült ilyen megállapodást kötni, a kamatstop változatlan feltételekkel tovább él. A Portfolio számításai szerint a kivezetés jelen piaci környezetben átlagosan hétezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést jelentene az érintett 216 ezer hitelszerződés esetében.
Az örökség súlya
A gazdasági szakértők egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a Tisza-kormánynak előbb-utóbb szembe kell néznie az Orbán-kormányok által hátrahagyott, piactorzító intézkedésekkel. Csillag István korábbi gazdasági miniszter szerint a költségvetést súlyosan terhelő elemek közé tartozik a rezsicsökkentés, a különböző szektorális különadók, az indokolatlanul alacsony társasági adó, valamint a tehetősebb rétegeket is támogató szja-kedvezmények rendszere.
A szakértők szerint a rezsicsökkentés jelenlegi formája inkább rezsiátvállalás, amely nem ösztönöz valódi energiahatékonyságra. Hasonló kritikák érik az ársapkákat is: Terták Elemér közgazdász rámutatott, hogy az árréskorlátozások a kereskedőket más termékek árának emelésére kényszerítik, ami torzítja a piaci versenyt és a termelőket is hátrányosan érinti.
Kényszerpályán a költségvetés
A kormány előtt álló feladatok ambiciózusak: a 7,5 százalékos idei hiányt négy év alatt kell 3 százalékra csökkenteni az eurózónához való csatlakozás érdekében. Ezzel párhuzamosan a kabinet ígéretet tett a közszolgáltatások fejlesztésére, a közalkalmazotti bérek rendezésére és az szja-csökkentésre is.
Karsai Gábor, a GKI korábbi vezérigazgató-helyettese szerint a kormányzatnak mielőbb fel kell készítenie a társadalmat arra, hogy a korábbi „népboldogító” intézkedések a jelenlegi formájukban nem fenntarthatók. A szakértő szerint a kettősség – az orbáni örökség és az új kormányzati vállalások egyidejű fenntartása – kockázatos, mivel a nemzetközi befektetők és a választók is negatívan reagálhatnak, ha a költségvetési fegyelem sérül.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.