A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-vel kötött, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződés felmondása mellett döntött a kormány, mivel a megállapodás feltételei súlyosan hátrányosak az állam számára. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint a szerződés értéke mára eléri a 25,9 ezer milliárd forintot, amelyből 8,6 ezer milliárd forint a korábbi kormányzati időszak alatt történt, szakmailag nehezen indokolható szerződésmódosítások eredménye.

A konstrukció terhei drasztikusak: az idei évben minden magyar lakosra 33 ezer forintnyi költség jut, ez az összeg a következő évtizedekben – a kormány beavatkozása nélkül – akár 111 ezer forintra is emelkedhetne. A szakértői elemzések szerint a koncesszió számos ponton szabálytalan, és a piaci árakhoz képest is jelentős túlárazást tartalmaz.

Verseny nélküli drágulás

A szerződésmódosítások egyik legvitatottabb eleme az M1-es autópálya Bicske és az M0-s közötti szakaszának bővítése, amelyre 1330 milliárd forintot különítettek el közbeszerzés nélkül. A kilométerenkénti 54 milliárd forintos költség a világ legdrágább sztrádaépítései közé emeli a projektet. Emellett 1160 milliárd forintot fizettek ki „beruházásiköltség-kompenzáció” címen az inflációra hivatkozva, holott az eredeti szerződés már tartalmazott indexálási szabályokat, így a kifizetés dupla kompenzációnak minősül.

Üzemeltetés piaci áron felül

A fenntartási költségek összehasonlítása is látványos különbségeket mutat. Míg a Magyar Közút kilométerenként 26 millió forintból üzemeltet gyorsforgalmi szakaszokat, az MKIF-nek fizetett rendelkezésre állási díj kilométerenként 120 millió forintot tesz ki. Az M6-os autópálya esetében végzett számítások alapján az MKIF háromszoros áron vállalta volna az üzemeltetést, mint az állami Magyar Közút vagy más piaci szereplők.

A kormány számításai szerint a koncessziós díjak és a túlárazott üzemeltetési költségek miatt évente 230-240 milliárd forintot fizet ki az állam feleslegesen. Ez az összeg fedezetet nyújthatna a Tisza választási ígéreteinek, például a nyugdíjemelési programoknak vagy a kistelepülési közösségi fejlesztéseknek.

Uniós aggályok

A szerződés jogi alapjai is gyengék, mivel az Európai Bizottság álláspontja szerint az üzemeltetési feladatok 35 éves koncesszióba csomagolása uniós jogszabályokba ütközik; ilyen jellegű szolgáltatást legfeljebb tízéves szerződéssel lehetett volna megrendelni. A cégcsoport profitabilitása ugyanakkor kiemelkedő: a tulajdonosok az elmúlt években jelentős osztalékot vettek ki, miközben a befektetett tőke arányos megtérülése már a 100 százalékot is meghaladta.

Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.

Forrás: https://telex.hu/g7/vallalat/2026/09/30/sztardakoncesszio-koltseg-fidesz-kormany-mkif-tularazas