Megkezdte munkáját a parlamentben az a vizsgálóbizottság, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos, évtizedes múltra visszatekintő visszaéléseket hivatott feltárni. A testület elsőként két ellenzéki politikust, a Fidesz egykori országgyűlési képviselőit, Kósa Lajost és Bánki Eriket idézte be meghallgatásra.
Politikai felelősség a közpénzek sorsa körül
A bizottság célja, hogy feltérképezze a jegybanki alapítványok körüli szövevényes folyamatokat, különös tekintettel arra a 2010-es évek közepén lezajlott időszakra, amikor az MNB jelentős közvagyont csoportosított át alapítványokba. A testület elnöke, Csőszi Attila (TISZA) hangsúlyozta: a cél nem a nyomozóhatóságok munkájának átvétele, hanem a politikai felelősségi körök és a folyamat haszonélvezőinek azonosítása.
A meghallgatás fókuszában az a 2016-os időszak állt, amikor Bánki Erik és Mengyi Roland törvényjavaslatot nyújtottak be a jegybanki alapítványi költések közérdekű adatigénylésének korlátozására. Bánki akkoriban azzal érvelt, hogy az alapítványokba juttatott vagyon elveszíti közpénz jellegét, amit Kósa Lajos frakcióvezetőként úgy egészített ki: „az alapítványi pénz alapítványi pénz, semmi más státusza nincsen”.
Éles vita a bizottsági ülésen
A meghallgatás során Bánki Erik élesen bírálta a bizottság eljárását. Állítása szerint a testület olyan törvénymódosítás miatt idézte be, amely végül soha nem lépett hatályba, ezért a meghallgatást indokolatlannak nevezte. A bizottság tagjai ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a korszak politikai döntéshozóinak elszámoltatása elengedhetetlen a közpénzek elherdálásának tisztázásához.
Mi áll a vizsgálat fókuszában?
A vizsgálóbizottság többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ december 31-ig elkészítendő zárójelentésében:
- Hogyan tűnhetett el vagy veszhetett értékéből az MNB alapítványaihoz került 266 milliárd, valamint a kecskeméti egyetemi alapítvány 127 milliárd forintos vagyona?
- Milyen szabálytalanságok történtek az ingatlanügyletek, a székházfelújítások és a jelentős külföldi befektetések, például a lengyel GTC vagy a svájci Ultima részvényeinek megvásárlása során?
- Kik viselik a politikai felelősséget a közpénzek magánszférába történő kiszervezéséért?
A bizottság a jövőben további prominens szereplőket is beidéz, köztük Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot. Az új parlamenti eljárásrend értelmében az idézésre meg nem jelenő tanúkat pénzbírsággal, végső esetben rendőri elővezetéssel is kötelezhetik a megjelenésre.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.