Tizenegy és tizenhárom év közötti börtönbüntetések, állandó bizonytalanság és száműzetés – így néz ki ma a Pussy Riot orosz punk-aktivista kollektíva tagjainak élete. A csoport 2012-ben vált világhírűvé a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban előadott, Putyin-ellenes „punkimádságával”, azóta pedig a rendszerrel szembeni nyílt ellenállásuk miatt folyamatos üldöztetésnek vannak kitéve.
A kollektíva négy meghatározó tagja, Alina Petrova, Marija Aljohina, Eric Breitenbach és Taszo Pletnyer a jövő tavasszal Budapestre érkező Riot Days előadássorozat kapcsán adott interjút. A beszélgetés során hangsúlyozták: az orosz állam által folytatott háború nem csupán fegyveres konfliktus, hanem egy Európát belülről rohasztó hibrid hadviselés része.
A hibrid háború valósága
Marija Aljohina szerint Európa még mindig nem méri fel a veszélyt, amelyet az orosz titkosszolgálatok külföldi tevékenysége jelent. „Ez a háború nemcsak tankokról és bombákról szól, hanem kulturális propagandáról, politikai lobbizásról és szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali szereplők finanszírozásáról” – mondta Aljohina. A tagok szerint az orosz hírszerzés már régóta beavatkozik nyugati választásokba és politikai folyamatokba, a cél pedig az egységes Európa szétzilálása.
Alina Petrova hozzátette, hogy a nyugati társadalmakban is érzékelhető a zavarodottság. A háború okozta gazdasági nehézségek és az oroszországi militarizáció – amely már az iskolákban is megjelenik – mély nyomokat hagy a következő generációkban. A tagok szerint Putyin rendszere akkor sem fog leállni, ha a békepárti hangok területi engedményeket sürgetnek, hiszen a Krím 2014-es megszállása is csak étvágygerjesztőnek bizonyult az orosz vezetés számára.
Száműzetés és a tehetetlenség traumája
A Pussy Riot tagjai közül többen évek óta nomád életmódot folytatnak, mivel hazatérésük esetén hosszú börtönévek várnának rájuk. Taszo Pletnyer, akit távollétében 11 évre ítéltek, kiemelte, hogy az orosz állampolgárság önmagában is akadályt jelent, mivel a vízumkorlátozások és a pénzügyi zárolások gyakran azokat sújtják, akik a rezsim elől menekülnek, miközben az oligarchák továbbra is akadálytalanul mozognak a nyugati elitben.
Aljohina a „tehetetlenség traumájáról” beszélt, amely azokat az otthon maradt oroszokat sújtja, akik pontosan látják a rendszer hazugságait, de semmit sem tehetnek ellene. „Vagy csendben maradsz, vagy elhagyod az országot” – fogalmazott a művész.
Riot Days: színház és koncert határán
A budapesti koncertre készülő Riot Days egy intenzív, egyórás színházi produkció, amely Marija Aljohina könyvein alapul. Az előadás során a tagok archív dokumentumfelvételekkel és élő zenével mutatják be az orosz elnyomás mechanizmusait. Eric Breitenbach elmondta, hogy a produkciót minden helyszínen az adott ország nyelvére feliratozzák, és a helyi zenészek bevonásával teszik élő, változó organizmussá. A céljuk, hogy a művészet erejével közvetítsék azt a valóságot, amelyet az orosz propaganda megpróbál elfedni.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.