Polt Péter az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) nyújt be keresetet, miután alkotmánybírói mandátuma az Alaptörvény 17. módosítása nyomán szeptember 1-jén idő előtt megszűnt. A 71 éves jogász az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta: nem a 70 éves korhatár bevezetésével vagy a mandátum kilenc évre történő rövidítésével van problémája, hanem azzal a módszerrel, ahogy a változtatásokat a kormányzat végrehajtotta.
A kimenő rendszer hiánya a fő probléma
Polt szerint egy jogállamban nem lehet ilyen módon elmozdítani hivatalából egy alkotmánybírót. Véleménye szerint a korhatárt és a mandátumidő változását kizárólag „kimenő rendszerben” lett volna szabad bevezetni. Az érintett úgy véli, azokat, akiket korábban 12 évre választottak meg, hagyni kellett volna kitölteni a ciklusukat, míg az új szabályokat csak az újonnan választottakra lett volna szabad alkalmazni.
Érvelését a strasbourgi bíróság 2016-os, Baka András ügyében hozott ítéletére alapozza, amely kimondta, hogy a bírói függetlenséget sérti a tisztségviselők idő előtti, politikai alapú eltávolítása.
Visszatekintés a legfőbb ügyészi évekre
Polt Péter, aki 2010 és 2025 májusa között töltötte be a legfőbb ügyészi tisztséget, az interjúban kitért azokra a kritikákra is, amelyek korábbi fideszes képviselő-jelöltsége és politikai kapcsolatai miatt érték. Szerinte az elmúlt évtizedekben minden legfőbb ügyészt hasonló támadások értek, és a politikai oldalról érkező bírálatok elkerülhetetlenek, ha az ügyészség olyan döntést hoz, amely nem tetszik az adott politikai közösségnek.
Arra a felvetésre, hogy többször mutatkozott Orbán Viktor társaságában különböző sporteseményeken, Polt úgy reagált: a kritikák valójában nem a személyének, hanem a betöltött tisztségének szóltak. Hozzátette, hogy korábbi ügyészi tevékenységével kapcsolatban nincs olyan döntése, amelyet utólag másképp kezelne.
Előzmények és a jelenlegi helyzet
Polt Péter 2025 májusában került az Alkotmánybíróság élére, miután hosszú ideig irányította a vádhatóságot. A Magyar Péter vezette kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás azonban lezárta alkotmánybírói pályafutását. A jogi lépés mostani bejelentése azt jelzi, hogy a korábbi legfőbb ügyész nem tekinti lezártnak az ügyet, és nemzetközi fórumon kíván elégtételt venni a mandátumának megszüntetése miatt.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.