Magyarországon jelentősen átalakult az antikorrupciós ökoszisztéma, aminek következtében több állami szerv is jogosultságot kapott a gazdagok, illetve a közéleti tisztséget betöltők vagyonának vizsgálatára. A folyamatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Integritás Hatóság (IH) és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egyaránt érintett, bár a szervezetek közötti munkamegosztás szabályozása még várat magára.

Új feladatok az Integritás Hatóságnál

Az Integritás Hatóság hatásköre augusztus végén bővült a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével. Biró Ferenc elnök tájékoztatása szerint a hatóság mintegy 100 ezer érintett közül 551 embert azonosított kiemelt kockázatúként. Az IH több mint 200 kockázati indikátort dolgozott ki, és a tervek szerint a vagyonnyilatkozatok tíz százalékát vizsgálják majd. Egy-egy eljárás háromtól hat hónapig tarthat, és súlyos jogsértés esetén a tisztségviselő jogviszonyának megszüntetését is kezdeményezhetik.

A hatóság működését ugyanakkor belső feszültségek is kísérik: Biró Ferenc ellen az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László indított pert elmozdítási szándékkal, mivel a hatósági elnök büntetőjogi eljárásban vádlottá vált. Biró a vádakat nonszensznek nevezte, hangsúlyozva, hogy a pozíció csak jogerős elmarasztaló ítélet esetén szűnne meg.

A NAV célkeresztjében a luxusvagyontárgyak

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vagyonosodási vizsgálatok során egyre komplexebb módszereket alkalmaz. A hatóság nem csupán az aktuális vagyonelemeket veszi számba, hanem a kiadási oldalt is elemzi, különös tekintettel a megmagyarázhatatlan forrásból származó költésekre. A vizsgálatok során kiemelt figyelmet kapnak a nagy értékű vagyontárgyak, mint például:

  • Jachtok és magánrepülőgépek, beleértve azok fenntartási költségeit is.
  • Műtárgyak, ékszerek, órák és borgyűjtemények.
  • Külföldi pénzügyi struktúrák, bizalmi vagyonkezelési megoldások és kriptoeszközök.

A NAV az adatgyűjtéshez banki és brókercégektől származó információkat, ingatlan- és járműnyilvántartásokat, valamint cégbírósági adatokat használ fel. A hatóság emellett nemzetközi információcserére is támaszkodik, így a külföldi számlák vagy offshore struktúrák sem nyújtanak automatikus védelmet az ellenőrzésekkel szemben.

Egyeztetési kényszer

Bár a különböző hatóságok közötti együttműködés elvi cél, a gyakorlati szabályozás még hiányos. Biró Ferenc szerint a cél az államigazgatási erőforrások hatékony felhasználása, ezért közös egyeztető fórumok létrehozását tervezik. A jövőben az NVVH szerepe is hangsúlyosabbá válhat a vagyonvisszaszerzési folyamatokban, ami tovább növelheti a vagyonosodási vizsgálatok intenzitását.

Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.

Forrás: https://telex.hu/gazdasag/2026/10/03/biro-ferenc-ih-nvvh-nav-vagyon-ado-vizsgalat