A kormány tízmilliárd forintos forrást biztosít a magyarországi kórházi várólisták csökkentésére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök szolnoki országjárásán. A program célja, hogy a leghosszabb várakozási idővel rendelkező beavatkozásoknál – így a csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtéteknél – már 2026. január elsejére érezhető eredményeket érjenek el.
Délutáni és hétvégi műszakok
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter részletezte, hogy a program nem pusztán a műtétek számának növelését célozza, hanem a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználását. A miniszter szerint a kórházakban a normál műszak utáni délutáni idősávban, illetve ahol a szakmai és dolgozói kapacitás lehetővé teszi, hétvégén is végeznének beavatkozásokat.
A hatékonyság növelése érdekében a minisztérium szigorúan méri majd a műtők kihasználtságát, a tényleges műtéti időt és a betegcsere folyamatát. „Egy műtő rendkívül drága infrastruktúra: ha üresen áll, az elvesztegetett kapacitást jelent” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Anyagi ösztönzők és szakmai minőség
A kormány pozitív finanszírozási ösztönzőket vezet be, amelyek közvetlenül az ellátó csapatokhoz – orvosokhoz, szakdolgozókhoz és osztályos kollégákhoz – jutnak el. Az értékalapú egészségügy jegyében a juttatások nemcsak a mennyiségi teljesítménytől, hanem minőségi mutatóktól is függenek:
- Szakmai minőségi indikátorok.
- A betegek által jelzett eredmények (PROMs).
- Betegélmény és betegelégedettség (PREMs).
Hegedűs Zsolt kiemelte, hogy a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen tovább bővítik a kapacitásokat, és a programba külföldi szakembereket is bevonnak.
Egyéni betegút és várólista-tisztítás
A miniszter közölte, hogy a kormány nem egységes, országos sablont alkalmaz, hanem minden kórház számára egyedi „problématérképet” készítenek a szűk keresztmetszetek azonosítására. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a várólisták felülvizsgálata a tényleges betegszám pontosítása érdekében.
Változás várható az ortopédiai protokollban is: a 35-ös BMI-értékhez kötött automatikus korlátozást felváltják az egyéni betegkockázaton és szakmai mérlegelésen alapuló döntésekkel. A cél az, hogy a betegek a jövőben átláthatóbb információkhoz jussanak az egyes intézmények teljesítményéről, így megalapozottan dönthetnek a kórházválasztásról.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.