Történelmi jelentőségű diplomáciai egyeztetésre került sor szombaton New Yorkban: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Johann Wadephul német külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése keretében ült tárgyalóasztalhoz. Ez volt az első ilyen szintű kétoldalú találkozó azóta, hogy Oroszország 2022-ben megindította ukrajnai invázióját. A megbeszélést a német fél kezdeményezte.

Gabonaexport és biztonsági feszültségek

Bár a felek közötti viszony az elmúlt években mélypontra süllyedt, a miniszterek a kétoldalú kapcsolatok mellett az ukrajnai háború következményeit is érintették. A német delegáció egyik forrása szerint Wadephul sürgette Lavrovot, hogy Oroszország tegyen érdemi lépéseket a Fekete-tengeren keresztül zajló gabonaexport biztonságának garantálása érdekében. A globális élelmiszerellátás stabilitása érdekében a német diplomácia konstruktív hozzáállást vár el minden érintett féltől.

Lavrov ezzel szemben arról számolt be, hogy Moszkva párhuzamosan egyeztet Törökországgal, Egyiptommal és Indiával a hajózási útvonalak biztonságáról. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ukrán féllel történő megegyezéshez szerinte nem kérésekre, hanem követelésekre van szükség, a hajók elleni támadásokért pedig továbbra is Kijevet tette felelőssé.

Éles hangvétel az ENSZ-ben

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Lavrov hűvösen nyilatkozott a megbeszélésről, mondván, német kollégája nem mondott olyat, ami ne szerepelt volna már Berlin korábbi nyilvános állásfoglalásaiban. A diplomáciai feszültséget jól jelzi, hogy a német fél a találkozón felszólította Oroszországot: hagyjon fel a NATO-val és Európával szembeni eszkalációs politikájával.

Az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszédében Lavrov élesen bírálta Németországot, azzal vádolva Berlint, hogy Európa vezető katonai hatalmává kíván válni. Az orosz diplomácia vezetője kérdésként fogalmazta meg, hogy a német vezetés levonta-e a második világháború tanulságait. Emellett kitért az Egyesült Államok szerepére is, amelyet az európai biztonsági rendszer lerombolásával vádolt.

Elmélyülő válság

A két ország közötti bizalmatlanságot tovább mélyítette a közelmúltbeli lipcsei incidens, ahol egy robbanószerrel felszerelt drón landolt a stratégiai fontosságú repülőtéren. Míg Németország Oroszországot sejti a háttérben, Moszkva alaptalannak nevezte a vádakat, és válaszlépésként bezáratta a Goethe Intézet oroszországi kirendeltségeit.

Lavrov a tárgyalások kapcsán megemlítette a 2025-ös alaszkai Putyin–Trump találkozót is, állítása szerint az ott körvonalazott megállapodásokhoz Oroszország továbbra is kész visszatérni az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében.

Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a Hírügynökség 24/7 hírei érdekesek számodra.

Forrás: https://telex.hu/kulfold/2026/09/27/orosz-es-nemet-kulugyminiszter-targyalas-ensz